A debreceni, bécsi, grazi, pozsonyi és prágai küzdelmek után végre a közép-európai Emergenza központjában, Budapesten is elkezdődtek a selejtezőfordulók, méghozzá a Kék Yukban. Itt számítunk magasan a legtöbb résztvevő zenekarra, összesen 80 induló bandának van hely a fesztiválon! 2009. február 19. Az idei első budapesti Emergenza versenyző a Poison of Marvel volt, akik fiatalos numetal zenéjükkel robbantak a színpadra. A srácok, ha jól tudom, már tavaly is indultak az Emergenzán, akkor azonban nem sikerült nekik a selejtezőből való továbbjutás – mostanra sokat fejlődtek, de sajnos még mindig hiányzott valami. A számok elég jók voltak, de itt-ott nekem hiányzott egy még keményebb rész, vagy egy még lassabb betét a változatosság miatt (kivétel ez alól a legújabb daluk, amit legutolsóként játszottak el – na, az ott volt!). Ugyanez a probléma a pontosan együtt játszással is: egészen jó, de még nem az igazi. A sznípadi mozgásra is hasonlót tudok mondani, a srácok néha bedobtak egy-egy jó kis mozdulatot vagy ugrást, néha azonban csak álltak a színpadon – mozgás terén azonban a basszusgitárossal valamit kezdeni kell, lehet, hogy csak rossz napja volt, de a közönségből szerintem senkinek sem a féktelen bulizás jutott az eszébe, ha ránézett az erősítő mellett álldigáló lányra. Egy szó, mint száz, nagyon jó lesz ez, a zenekar jó úton jár, viszont ezt az utat még végig kell járni előbb. A Paint the Lilies következett, kicsit klasszikusabb rockzenével, mint az előttük fellépő zenekar. Ehhez képest nagyon megfogták a nézőket, nagyon jó bulit csináltak a Kék Yukban. Hát igen, ha egy zenekar jó zenét játszik, méghozzá jól, és van egy ilyen frontembere, akkor nem is igen lesz más a végeredmény. A fiúk nagyon pontosan játszottak, a kellő mozgás is megvolt, az énekesnő pedig valósággal megőrjítette a nézőket. Hoppá! Hasonló, bár talán kicsit elvontabb stílusban folytatta a zenélést a Quathar. A szintivel is felszerelkezett srácok kicsit több effektet vittek bele a zenéjükbe, ezzel igen egyedi hangulatot teremtve a koncertnek és a zenéjüknek. Nagyon jó koncert volt, talán egy külön frontember viszont még jól jönne a zenekarnak, így a zenészek még jobban tudnának a játékra koncentrálni, és az ének is még inkább rendben lenne. Azért így is igencsak jó volt ez ;) Következett a The Devil Came on Horseback. Hát, nem is tudom, mit írjak, ezek a srácok egyszerűen nem normálisak, na! Óriási! A fiúk iszonyat kemény zenét játszottak, de nekem valahogy soha nem akart lehervadni a mosoly az arcomról, úgy tették meg mindezt. Folyton mentek a nemnormálisabbnál nemnormálisabb hörgések, az eszméletlen színpadi mozgás, a hülyéskedések – a gitárokon hátul lévő hatalmas VOTE FOR US feliratról nem is beszélve! A frontember is remekül tette a dolgát, végig a maximumon tartotta a közönséget. Emellett bizony eltörpülnek az időnként előforduló pontatlanságok, a kis csúsztatások. Mit mondjak, csak így tovább! A Holnemvolt nevű, egészen újnak tűnő zenekar vette át az Emergenza színpadát – de ehhez képest milyen jól! Bár volt egy-két elenyésző hangszeres hiba, ezek messze nem voltak akkora mértékűek, hogy nagyon zavarják a koncertet - egyébként viszont nagyon jó koncertet adtak az egyébként jó kis pop rock zenét játszó srácok. Az énekest külön kiemelném még, nagyon jól tette a dolgát, nem volt se sok, se kevés, de (hol gitárral, hol gitár nélkül) láthatóan vezette a csapatot. Szép volt! Az este utolsó zenekara, a Hot Shot következett. Rajtuk látszott már, hogy nem ma kezdték a szakmát, nagyon profin bántak a hangszerekkel, technikailag biztosan az este legjobb zenekara voltak. Az énekes is remekül teljesített - bár nemsokkal a koncert előtt került a zenekarba, ezt nem lehetett észrevenni, még akkor sem, ha a monitorládák mögött egy-két j