Végre valahára elérkeztek a budapesti Emergenza fesztivál elődöntői. Az koncerteket a Kék Yukban rendezték meg; sőt, minden este színpadra lépett egy, már a külföldi tehetségkutatókon bizonyított vendégzenekar is. A tét nem volt akármekkora: a résztvevő zenekarok közül a közönségnek legjobban tetsző három együttes mehetett tovább az A38 hajóra, ahol megmérkőzhet a többi továbbjutóval, a bécsi, valamint a soproni – egri - fehérvári győztesekkel; többek közt azért, hogy augusztusban, hazánk legjobb amatőr zenekarjaként képviselje magát az Emergenza fesztivál nemzetközi döntőjén, Németországban.

2008. április 30, szerda

Az első koncertnap kezdetén már izzott a levegő. A hangulat még tovább fokozódott, amikor a kezdés előtt nem sokkal kiderült: az első zenekar nem tud fellépni: a Monyo Project zenekar csupán fele jelent meg, és magyarázkodva-értetlenkedve emlegették, hívogatták a zenekar másik felét – mindhiába. A zenekaroknak és a közönségnek maradt egy kis ideje felkészülni az este hátralévő részére – és ez talán nem is jött rosszul nekik.

Az este ugyanis fergetegesen indult: a Sexpress lépett a színpadra, ugyanannak a dögös, profi hard rocknak a jegyében, amit már az első körben is láthattunk tőlük. A srácok végig remekül, hiba nélkül játszottak; rendesen meg is mozgatták a közönséget. Bár most nem dedikáltak külön számot a bárpultos lányoknak (mint tették azt a selejtezőn), azért többek közt a két jegyszedő lány szavazatát sikerült megnyerniük…

Következett a Rotten Tomatoes. A zenekar punkzenét játszott – hogy mennyire punkot, azt az bizonyítja, hogy rögtön az Enigma – Return to Innocence egy általuk feldolgozott számával nyitottak, amitől jelen sorok írójának rendesen le is esett az álla. A srácok végig hihetetlen viccesen viselkedtek a színpadon, rengeteget mosolyogtak; és ami a lényeg, hogy mellette bizony nagyon pontosan játszották zenéjüket.

Az Armada produkciója következett: a srácok igencsak rendesen tolták a numetalt a közönségnek, remek színpadi mozgással és showelemekkel: voltak pillanatok, amikor az egész zenekar hirtelen megjelent a színpad előtti rámpán, a közönség fölé tornyosulva, együtt ugrálva a rajongókkal. A hangulat a tetőfokára hágott, amikor a srácok belekezdtek a már névjegyüknek számító Barátok közt – Cuki vagyok feldolgozásba. Még annyit megemlítenék, hogy a backstage-ben lévő sörök talán legnagyobb része az ő hasukban landolt…

A következő zenekar a Flúg volt (egyenesen Pornóapátiból). Az eddigiek közül kétségtelenül az ő koncertjükön volt a legnagyobb tombolás, a nézők kitartóan skandálták a banda nevét. Erre pedig teljesen rászolgáltak a srácok, mivel hatalmas bulit hoztak össze a Kék Yukban, és ami a talán még fontosabb, szinte hiba nélkül játszották végig a koncertjüket. A zenekar magát „rock metalnak” titulálja; én sem tudnék sokkal jobbat rájuk ragasztani, de az biztos, hogy valamivel többről van szó, a srácoknak van valamiféle saját stílusuk. Talán egész egyszerűen: van bennük valami flúgos.

Mindezek után az est legérdekesebb nevű zenekara, a 3DO+ lépett a Kék Yuk színpadára. Az együttes tagjai nagyon izgultak, de erre semmi okuk nem maradt - dallamos punk rock zenéjükkel hamar meghódították a közönséget. Nem mondom hogy hibátlanul játszották végig az estét, de egyrészt a banda még nagyon fiatal, másrészt nagyon jó kis bulit csináltak, harmadszor pedig nagyon szimpatikus zenekarról van szó.

Az Elleborum már tavaly is indult az Emergenza tehetségkutatón, azonban azt mindenképp el kell mondanunk, hogy rengeteget fejlődtek az előző szezon óta. A zenekar szolíd, modern, és kicsit a magyar rock elemeit is ötvözve hamar belopta magát a nagyérdem