Milyen hihetetlen volt ez az első döntő Budapesten! A 12 zenekar megtöltötte az A38 hajót! Mindent együttvéve a vendéglistával és a zenekar tagokkal együtt pontosan 1250 ember vett részt a 7 órás rendezvényen. A koncert terem minden zenekar alatt rendesen meg volt tömve. Novokain-nak jutott a megtiszteltetés hogy megnyissa az estét szülővárosukban. A rajongóik már a kezdettől fogva ott álltak az első sorban. Kiabáltak a nevüket mielőtt egy hangot is játszottak volna. Novokain volt az egyik a 3 hardcore banda közül aznap este. A második zenekar a Rorschach volt. Egy klasszikus rock és pszichederikus együttes. A zene teljesen ellentétje volt ez első fellépőnek. Ahelyett hogy üvöltött volna a mikrofonba, az énekes melodikus énektémákkal rukkolt elő, habár néha eltévesztette a hangokat. Az utolsó számuknál felhívtak egy hölgyet énekelni a színpadra. Ez minden vendégnek meglepetés volt, és egyben talán a legjobb szám is a repertoárból. A rajongóiknak köszönhetően a közönség által megítélt legjobb 6 banda közé jutottak, így a zsűri is elbírálta őket. Eljött a Gutenberg Halott ideje. Úgy tűnt ez a felállás nem igazán tudta magát hangzásban hova tenni. Vicces hangzásuk van és jó ötleteik, de a dobos néha kullog a zenekar után és az énekes túl sokat üvölt. Mindenesetre nagyszerű koncertet hoztak össze, ami a rajongók arcán és hangoskodásukon egyértelműen látszott. Az Elise következett. Az ő zenéjük afféle hardcore. Az énekes tud üvölteni, habár nem mindig találja meg a pontos magasságot.. A számaik egyszerűen nem állnak össze, egy egésszé. A hallgatók összezavarodhatnak, hogy ez a szám már a következő vagy még mindig ugyanaz. A banda túl sok részletet akar egyetlen számba belezsúfolni. Végül az utolsó, mély hangolású számukban az énekes mély, erős morgást, és brummogást hallatott. Ez a szám nagyon érdekes és vicces is volt egyszerre. Az Elise dobosa a dobok mögött maradt, amikor a Suburban Neon felrepítette a színvonalat és a hangulatot a tetőpontra az A38 hajón. Ezt a zenekart szoros kapcsok tartják össze. Fantasztikus bulit csináltak. A basszusgitáros egy nagy göndör parókában játszott. Még egy kanapét is felhoztak a színpadra! A legutolsó számnál a basszeros, a lámpának a búráját, ami szintén a színpadon volt, felrakta a fejére és abban játszott tovább. Hihetetlen! A koncert után említette, hogy ez volt élete legjobb koncertje. A “Dream” című slágerük abszolút befutó. De gondot okozhat esetleg a bandának, hogy a hangzásuk, amiben közrejátszik egy sampler is, túlságosan 80as évek hangzása. Az emberek a koncertteremben meg voltak őrülve. Számokat itt lehet meghallgatni tőlük Myspace/suburbanneon. Az Elleborum-os fiatal srácok ismét jó show-t csináltak. Ez a zenekar jó úton halad. Jó számötleteik vannak, amik fokozzák a a hallgatók kedvét. Már most egy elég komoly rajongói magjuk van (közel 130 embert hoztak a hajóra) és a fiúk szimpatikus viseldkedése miatt mások, könnyű és problémamentes együttműködésre számíthatnak velük. Utánuk a Metrosection zúzta meg a színpadot! Az ő rajongóik voltak a leghangosabbak az este folyamán. A zenekar eladta mind a 150 jegyet amit kaptak (úgy mint Gutenberg Halott és Mindfields Factory). A nagyon jól összehangolt és elrendezett Indie jellegű számok eltlálták a hangulatot. Az olyan számok mint a ‘Shine’, ‘Just Sand’, ‘Dictator’, ‘For a Good While’ és a ‘Clear Fear’, amik megtalálhatóak a metrosection EP-n, fülbemászóak és a egyből táncra perdít. Az egyetlen említésre méltó dolog igazából csak annyi, hogy túl sok dolgot akarnak belepréselni egyetlen számba. Egyébként egyszerű szabályt követnek: Let’s Rock! Érces gitárok, jó szólok, dallamos és partisan rockos részek jellemzik melyet az énekes egyedien karakteres hangja teszi különlegessé